Az uniós polgárság az európai projekt központi eleme. Ennek ellenére példátlan kihívásokkal szembesülünk néhány olyan alapvető jog tekintetében, amelyet hajlamosak vagyunk magától értetődőnek tekinteni Európában (…). Didier Reynders, jogérvényesülésért felelős biztos nyilatkozatából idéztünk, melyet a december 15-én nyilvánosságra hozott, az uniós polgárság kérdéseivel foglalkozó jelentés kapcsán adott.

Az Európai Bizottság három évente adja ki azt a jelentést, mely áttekintést ad olyan, az EU-s polgárokat leginkább érintő kérdésekről, mint a szabad mozgás és munkavállalás a tagállamokban, részvétel az európai parlamenti és a helyi választásokon vagy éppen a konzuli védelem.

Az új jelentés véglegesítése előtt több konzultációra, kérdőíves felmérésre, tanácskozásra került sor. Az Európa Ház is elküldte álláspontját még az előkészítő szakaszban, melyet számos helyen figyelembe vettek és meg is jelentettek a konzultációt összefoglaló kiadványban.

Jó hír, hogy a válaszadók szerint minden 10 megkérdezettből 9 hallott már az „európai polgár” fogalmáról. Ez a valaha mért legmagasabb átlag. 2019 májusában az eddig mért legmagasabb részvételi arányt láthattuk európai parlamenti választásokon, ami leginkább a fiataloknak és az először szavazóknak köszönhető. A búvópatakként újra-és újra felmerülő európai lista kérdésével kapcsolatban az derült ki, hogy 10 válaszadóból már csak 4 mondja azt, hogy ha egy EP-listán egy másik EU-s tagállam állampolgára szerepelne jelöltként, akkor kevésbé lenne hajlandó elmenni választani.

Ami viszont változatlan, az az, hogy még mindig 60% nyilatkozott úgy, hogy nem kap elég információt az uniós polgársággal járó jogairól.

Nézzük, hogy milyen konkrét intézkedések várhatóak az elkövetkező három évben, ami mindennapi életünket is befolyásolhatja:

  • a Bizottság szeretne olyan kezdeményezéseket támogatni, melyek elősegítik egy összeurópai mobilitási platform létrehozását, hogy lefordítsuk mit is jelent ez a gyakorlatban: az szeretnék elérni, hogy legyen egy olyan közös hely, ahol az utazók megkaphatnak minden információt, ha az egyik tagállam A településéről mondjuk egy másik tagállam B településére szeretnének utazni. Ilyen kezdeményezések már vannak, de a központosítás talán itt nem lenne elvetendő…
  • a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós stratégiával (2020-2025) összhangban nagy figyelmet kívánnak fektetni a megkülönböztetés ellenes programokra. A jelenlegi adatok szerint ugyanis az EU-ban a nők 16%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, a nőknek csak 67%-a foglalkoztatott, ellentétben a férfiak 78%-val és a fizetés nélküli házi- illetve szociális munkák 75%-át a nők végzik.
  • a tervek szerint 2021-ben felülvizsgálják majd a konzuli védelemről szóló irányelveket is. Ha van valami, ami pozitív volt a Covid-19 okozta helyzetben, az az, hogy a tagállamok összesen 600.000 uniós polgárt hoztak haza valamilyen Unión kívüli országból és szerencsére itt valóban működött a szolidaritás, vagyis a német gép nem csak németeket, a magyar pedig nem csak magyarokat hozott haza.

A teljes jelentés magyarul itt olvasható.

Ha angolul szeretné olvasni:
https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/eu_citizenship_report_2020_-_empowering_citizens_and_protecting_their_rights_en.pdf

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós stratégiáról több információ:
https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/gender-equality/gender-equality-strategy_hu

By EH