„Minden szakpolitikánk középpontjában az embereknek kell állniuk. (…) Csak együtt építhetjük meg a holnap unióját” – mondta a Konferencia Európa Jövőjéről kapcsán az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen ebben a két mondatban a lényeget foglalta össze, de az efféle kijelentéseket a mindennapokban, konkrét tettekkel kell hitelessé tenni az EU-állampolgárok előtt.
Ha együtt építkezünk, legyen beleszólása a másik félnek – jelen esetben az uniós lakosságnak – is a szakpolitikák kidolgozásába. Ehhez az egymillió aláírás összegyűjtéséhez kötött Európai polgári kezdeményezésnél egyszerűbb és gyorsabb, valódi hatással bíró eljárásokra, megoldásokra van szükség. Ezek nélkül aligha lehet „közelebb hozni” az EU-t a mindennapok emberéhez.
Az uniós polgárok (köztük a magyarok) konkrét kérésekkel fordulhatnak az EU-intézményekhez, de azt is mutassuk meg nekik, hogy a hétköznapjaik máris tele vannak uniós vívmányokkal – anélkül, hogy ezek többségével tisztában lennének. Érdemes az eddiginél rendszeresebben és figyelemfelkeltőbben, az online és a digitális világot is kihasználva bemutatni az EU jelenlétét az élelmiszercímkéktől kezdve a mobiltarifákon vagy a fogyasztói jogokon át egészen a – miért is ne – uniós Covid-igazolványig.
De beleszólhatunk a mindennapjainkat alakító EU működésébe a saját, nemzeti csatornáinkon keresztül is: ezt a lehetőséget ugyanúgy fontos lenne még jobban tudatosítani idehaza. Ott vannak a közvetlenül választott EP-képviselőink, de hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a fő döntéshozó szervben, a Tanácsban tárgyaló miniszterek vagy államtitkárok is (nem európai, hanem nemzeti) parlamenti választások útján kerülnek Brüsszelbe / Luxemburgba. Nem is beszélve az állandó képviseleten dolgozó, ugyancsak a mindenkori magyar kormányt képviselő szakértők sokaságáról.
Az Európai Unió tehát mi magunk vagyunk, és az EU a mi mindennapjainkban van jelen. Egyszóval uniós polgárokként élünk, de vajon hányan tudják Magyarországon, hogy milyen jogokat biztosít az európai állampolgárság? Újabb konkrét, kézzelfogható történet, amelyet célszerű lenne minél többször és minél közérthetőbben elmesélni a nagyközönségnek.
És itt különösen fontos üzenethez érkezünk: az európai állampolgárság kiegészíti, gazdagítja a nemzeti állampolgárságot. Az Európai Unió jövőjét csak az szilárdíthatja meg, ha ezt a gondolatot minél többen és minél nagyobb meggyőződéssel magunkénak valljuk. Segítené e hozzáállás megerősödését, ha a tagállamok – így Magyarország is – az eddiginél gyakrabban és tudatosabban használnák az uniós jelképeket.
Ha már az európai gondolatról esik szó, tovább növelné az EU elismertségét, ha az uniós polgárok egyre többször – konkrét példákon keresztül – szembesülnének azzal: az EU nem csak gazdasági érdekszövetség és hatalmas egységes piac, hanem értékközösség is. Közös európai értékeket (demokrácia, jogállamiság, szabadságjogok) képvisel és véd meg akkor is, amikor ezek az értékek bárhol és bármikor veszélybe kerülnek. S még egy régi álmunk valóra válását segíti: végleg magunk mögött hagyhatjuk a hidegháborús időszak kettéosztott Európáját.
Közös a sorsunk egy sokszínű Európában. Ha az itt felsorolt témákról bárhol egyeztetés indul, óhatatlanul nézetkülönbségek alakulnak ki. Ám éppen ez a legfontosabb lehetőség, amelyet a Konferencia Európa Jövőjéről kínál: az európai állampolgárok és civil szervezetek véleményt mondhatnak, javaslatokat tehetnek – és a közös párbeszédből olyan európai jövőkép alakulhat ki, amely a nemzetközi porondon is megerősíti a vén kontinenst.
