Az Európai Bizottság elfogadta éves bővítési csomagját, amelyben részletesen értékeli a tagjelöltek által az elmúlt tizenkét hónapban elért eredményeket. Az idei csomag megerősíti, hogy a bővítés kiemelt helyet foglal el az EU napirendjén, és hogy az új tagállamok csatlakozása egyre inkább elérhető közelségbe kerül.
A bizottsági jelentés a következő országokra vonatkozik: Montenegró, Albánia, Ukrajna, Moldovai Köztársaság, Szerbia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Törökország és Grúzia. A reformok végrehajtásának tempója – különösen a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok területén – közvetlenül befolyásolja a csatlakozás ütemét. A reformok mind a leendő, mind a jelenlegi tagállamok javát szolgálják: előmozdítják a jólétet, a demokráciát, a biztonságot és a stabilitást.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Minden eddiginél elkötelezettebbek vagyunk amellett, hogy az EU bővítése megtörténjen, mert minél nagyobb az unió, annál nagyobb a nemzetközi súlya és befolyása is. A bővítés azonban érdemeken alapuló folyamat. Csomagunk konkrét ajánlásokat fogalmaz meg valamennyi partnerünk számára: azt üzenjük nekik, hogy az uniós csatlakozás egyedülálló ajánlat. A béke, a jólét és a szolidaritás ígérete.”
Az értékelések ütemtervet vázolnak fel az egyes tagjelöltek csatlakozásával kapcsolatban, illetve ajánlásokat fogalmaznak meg. Az új tagállamoknak a csatlakozás után is meg kell őrizniük a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok terén elért eredményeiket, ezért a jövőbeli csatlakozási szerződéseknek erősebb biztosítékokat kell tartalmazniuk, hogy az érintett országok később sem szeghessék meg a csatlakozási tárgyalások során tett kötelezettségvállalásaikat.
MONTENEGRÓ jelentős előrelépést tett a csatlakozás felé, és az elmúlt évben négy tárgyalási fejezetet zárt le. Az ország vállalta, hogy 2025 végéig további fejezeteket is ideiglenesen lezár, ami tükrözi az európai integráció iránti elkötelezettségét.
ALBÁNIA jelentős előrehaladást tett: az elmúlt évben négy témakört nyitott meg, és jó úton halad afelé, hogy az idei év utolsó témakörét is megnyissa. Előrelépés történt az alapkérdések, elsősorban az igazságügyi reform, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén. Albánia 2027-ig le szeretné zárni a tárgyalásokat.
UKRAJNA – Oroszország elhúzódó agressziós háborúja ellenére – továbbra is szilárdan elkötelezett az uniós csatlakozás mellett; sikeresen lezárta az átvilágítási folyamatot, és előrehaladást ért el a kulcsfontosságú reformok terén. Ukrajna ütemtervet készített a jogállamiságra, a közigazgatásra és a demokratikus intézmények működésére vonatkozóan, valamint cselekvési tervet fogadott el a nemzeti kisebbségekről. Az ukrán kormány jelezte, hogy 2028 végéig ideiglenesen le szeretné zárni a csatlakozási tárgyalásokat.
MOLDOVA a folyamatos fenyegetések és az ország destabilizálására irányuló kísérletek ellenére – jelentős előrelépést tett a csatlakozás irányában, és sikeresen lezárta az átvilágítási folyamatot. A 2025 júliusában megrendezett első EU–Moldova csúcstalálkozó az együttműködés új szakaszát indította el. Moldova kormánya jelezte, hogy 2028 elején ideiglenesen le szeretné zárni a csatlakozási tárgyalásokat.
SZERBIÁBAN 2024 novembere óta tömeges tiltakozások zajlanak, ami tovább élezi a társadalmi megosztottságot. A lakosság csalódottságát a korrupció, az elszámoltathatóság és az átláthatóság vélt hiánya, valamint a tüntetőkkel szembeni túlzott erőszak és a civil társadalomra gyakorolt nyomás táplálja. A reformok jelentősen lelassultak. Szerbiának túl kell jutnia az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok területén tapasztalható holtponton.
ÉSZAK-MACEDÓNIA továbbra is dolgozik a jogállamiságra, a közigazgatási reformra és a demokratikus intézmények működésére vonatkozó ütemtervekkel, valamint a kisebbségek védelmére vonatkozó cselekvési tervvel kapcsolatos feladatokon. Észak-Macedóniának fokoznia kell a jogállamiság fenntartására irányuló erőfeszítéseit, és ehhez meg kell erősítenie az igazságszolgáltatás függetlenségét és integritását, valamint a korrupció elleni küzdelmet.
BOSZNIA-HERCEGOVINÁBAN a Boszniai Szerb Köztársaságban kialakult politikai válság és a kormánykoalíció megszűnése aláásta az EU-csatlakozás előrehaladását. Emiatt az ország csak az adatvédelem és a határellenőrzés terén hajtott végre korlátozott reformokat, valamint aláírta a Frontex jogállásáról szóló megállapodást. Kedvező fejlemény, hogy Bosznia-Hercegovina 2025 szeptemberében benyújtotta reformprogramját az Európai Bizottságnak.
KOSZOVÓ továbbra is elkötelezett az európai integráció iránt, amelyet a közvélemény is jelentős mértékben támogat. A februári választások után az új intézmények megalakítása hosszadalmas volt, ami késleltette az EU-val összefüggő reformok előrehaladását. Koszovóban meg kell erősíteni a pártok együttműködését, és újra kell definiálni a reformprioritásokat, hogy a csatlakozás folyamata új lendületet vegyen.
TÖRÖKORSZÁG továbbra is tagjelölt ország és az EU kulcsfontosságú partnere. Az unió és Törökország közötti kapcsolatokban továbbra is központi szerepet játszik a jogállamiságról szóló párbeszéd, foglalkozni kell azonban a demokratikus normáknak, az igazságszolgáltatás függetlenségének és az alapvető jogoknak a romlásának problémájával is. A Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások 2018 óta holtponton vannak.
GRÚZIA uniós csatlakozási folyamata de facto leállt: erre a következtetésre jutott az Európai Tanács 2024-ben. A helyzet azóta drámaian romlott: a jogállamiság gyors leépülése és az alapvető jogok súlyos korlátozása komoly csapást mért a demokráciára. Az ország korlátozza a civil társadalom működését, aláássa a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, valamint megsérti a megkülönböztetésmentesség elvét.
