2025. november 5–6-án Szarajevó adott otthont az EU Duna Régió Stratégiája (EUSDR) 14. éves fórumának. A rendezvényen a régió országainak politikusai, szakértői és civil szervezetek képviselői ültek egy asztalhoz, hogy átbeszéljék, milyen irányba kellene tovább lépnie a Duna menti térségnek – és hogyan lehetne kezelni a közös gondokat. Az éves fórum alkalmából az EUSDR-ben résztvevő országok képviselői közös nyilatkozatot fogadtak el.
Mi is az az EUSDR, és miért számít?
Az EUSDR lényege egyszerű: a Duna mentén fekvő országok – akár EU-tagok, akár még csak jelöltek – együtt próbálnak megoldani olyan problémákat, amelyek nem állnak meg a határoknál. Ilyen például a közlekedési hálózat fejlesztése, az energiaellátás biztonsága, a környezetvédelem, a gazdasági versenyképesség vagy épp a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. A stratégia célja nem új intézmények létrehozása, hanem a meglévők közötti együttműködés erősítése – vagyis hogy a régió országai ne egymástól elszigetelten próbáljanak megoldást találni.
2025: új elnökség, régi-új témák
Az idei évben Bosznia és Hercegovina tölti be az EUSDR elnökségi szerepét. Programjuk több fontos területre koncentrál:
- az uniós bővítésre,
- a fiatalok helyzetére és a munkaerőpiac kihívásaira,
- a zöld és digitális átállásra,
- a közlekedési és energia-infrastruktúra fejlesztésére,
- valamint a társadalmi egyenlőség és kohézió erősítésére.
Emellett hangsúly kapott a turizmus és a kultúra fejlesztése, illetve az is, hogy a Duna-régió országai jobban tudjanak egymáshoz kapcsolódni – nemcsak fizikai, hanem gazdasági, illetve társadalmi értelemben is.
Miről szólt a fórum?
A találkozó résztvevői olyan égető problémákról beszéltek, mint az uniós bővítés jövője, a fiatalok elvándorlása, a képzettségi hiány és munkaerőpiaci feszültségek, az oktatási rendszer kihívásai vagy a zöld és digitális átállás tempója.
A résztvevők emellett az innováció támogatását és a technológiai együttműködést is kiemelték, hiszen nélkülük nehéz lenne felzárkózni az európai átlaghoz. Abban szinte mindenki egyetértett, hogy a Duna-régió fenntartható fejlődése csak összehangolt munkával érhető el.
Miért fontos a sokadik nyilatkozat?
Könnyű azt mondani, hogy „megint egy újabb papír”, de a helyzet valójában összetettebb. A régiót érintő kihívások gyorsan változnak – a gazdasági bizonytalanságtól a klímaválságon át a geopolitikai feszültségekig. Ezért a közös célok rendszeres megerősítése nem öncélú: azt mutatja, hogy az országok továbbra is együtt akarnak dolgozni, és készek igazítani a terveken.
