Az ír csatlakozási szerződést 1972. január-22-én írták alá Brüsszelben; ezt követte a május 10-én tartott népszavazás, melyen az írek határozottan az Európai Közösségekhez (EK) való csatlakozás mellett tették le a voksukat. A népszavazáson a részvétel 70,9 %-os volt, az eredmény pedig igen meggyőző volt: a szavazók 83,1%-a a csatlakozásra szavazott. A sikeres referendum azt jelentette, hogy 1973. január 1-én Írország hivatalosan is az EK tagállama lett.
A csatlakozást követően jelentős gazdasági és társadalmi változások mentek végbe az országban. A belépést megelőzően Írország gazdasága alapvetően a mezőgazdaságon alapult, a népesség pedig nem érte el a hárommillió főt. Jelenleg öt millióan élnek az országban; a csatlakozás óta 700 ezer új munkahely jött létre, a kereskedelem pedig a kilencvenszeresére növekedett.
A belépés előtt Írország az egyik legszegényebb országnak számított Nyugat-Európában, most a leggazdagabb államok között van. A tagság egy békeprojektet is jelentett, mivel az EK aktívan támogatta az északír megbékélést, amelyet nem csupán az 1998 áprilisában, Belfastban aláírt Nagypénteki Megállapodás fémjelzett, hanem számos, uniós támogatású beruházás és határokon átnyúló fejlesztés is elősegített. Ötven évvel ezelőtt a házas ír nőket eltiltották a közszférában való munkától; EK-tagként a munkahelyi egyenlőségről szóló jogszabályok viszont biztosították, hogy férfi és nő azonos munkavégzésért egyenlő fizetést kapjon. A csatlakozással nem csak Írország nyert; az ír belépéssel Európa értékei és kultúrája is gazdagodott.
Az EK-tagság ötvenéves évfordulójának megünneplésére az írországi Európai Mozgalom is készült. A szervezet, szimbolikusan egy ötven lépésből álló digitális idővonal-sorozatot készített, amely bemutatja azokat a kulcsfontosságú eseményeket, amelyek a belépést követően meghatározóak voltak az ír Európa-politika számára. Így pl. a sorozatban említik az ország első, európai tanácsi elnökségét 1975 első félévében, az 1979-es csatlakozást az Európai Monetáris Rendszerhez és az első európai parlamenti választások megrendezését 1979 júniusában, az Erasmus-program indulását 1987 júniusában, az Egységes Piac kezdetét 1993 januárjában, amely megszüntette a vámhatárokat Írország és Észak-Írország között, továbbá a PEACE elnevezésű program indítását 1995-ben, amellyel – döntően az északír területeken – a társadalmi befogadást, város- és turizmusfejlesztést finanszírozzák jelenleg is az EU költségvetéséből, valamint az euró bevezetését 2002 januárjában.
Az ír Európai Mozgalom sok más rendezvényen és egyéb kiadványokban is feltárja az uniós tagság hatásait, melyek modern, nyitott gazdasággá és társadalommá formálták Írországot, de érdemes – már csak nyelvtanulás céljából is – meghallgatni a témában készült podcast sorozatukat is.
