A COVID-19 vírus annyira uralta a 2020-as évet, hogy tulajdonképpen észre sem vettük, hogy december 24-én, még a karácsonyfa alá az EU és az Egyesült Királyság tárgyalói odatették az un. Brexit-megállapodást, melynek célja, hogy szabályozza a kereskedelmi, gazdasági és üzleti kérdéseket 2021. január 1-je után. A halászatról már sokan és sok helyen írtak, mi most megpróbáltunk összeszedni néhány kevésbé ismert részletet.
A sajtóban már olvashattunk arról, hogy az EU határain a vámosok udvariasan, de kellő határozottsággal elkérik a Nagy-Britanniából érkező teherautók sofőrjeitől a sonkás, sajtos és tojásos szendvicseket, mert az Unióba idén január elsejétől tilos behozni állati eredetű élelmiszereket egy harmadik országból. Mindezen túl, egyéb cifraságok is felfedezhetők a brit kilépésről szóló, közel 1500 oldalas megállapodásban.
Az oktatási szolgáltatásokat nyújtó – pl. nemzetközi iskolákat fenntartó vagy nyelvvizsgákat lebonyolító – brit vállalkozások komoly problémákkal szembesülhetnek több uniós tagországban is. Bulgária, Szlovénia, Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Olaszország és Ciprus, a Brexit-megállapodás alapján korlátozhatja a brit vállalkozások oktatási szolgáltatásait. Sőt, a ciprusi törvények kimondják, hogy egy magán finanszírozású oktatási intézmény tulajdonosai és többségi részvényesei csak valamely uniós tagállam állampolgárai lehetnek. Bulgáriában pedig a jogszabályok rögzítik, hogy magán finanszírozású általános és középfokú oktatást csak engedélyezett bolgár vállalkozások kínálhatnak. A brit vállalkozások ugyanakkor beléphetnek ezekbe a vállalkozásokba, illetve külföldi tulajdonú óvodákat és iskolákat a külföldi jogalanyok kérésére is lehet létesíteni vagy átalakítani, ám ehhez a hatóságok engedélyére van szükség.
Hasonló problémákkal kell megküzdeniük azoknak a brit vállalkozásoknak, amelyek kötelező nyugdíjbiztosítást nyújtanak az uniós országokban, ám ott nem rendelkeznek fiókteleppel. Finnországban pl. külföldi biztosítók fióktelepként nem kaphatnak engedélyt kötelező nyugdíjbiztosítási tevékenység folytatására. Visszatérve a fentebb már említett közlekedés témájához, amennyiben egy olcsó brit légitársaságtól vesszük meg a repülőjegyet, mert pl. Rióba utazunk budapesti indulással, de Lisszabonban igénybe veszünk egy csatlakozó járatot, akkor a szokásosnál jobban figyeljünk oda a jegyvásárlásra. A Brexit-megállapodás előírja, hogy a szóban forgó légitársaság a járatát két olyan pont között működtesse, amelyek közül az egyik az EU vagy az Egyesült Királyság, a másik pedig valamely harmadik ország területén található. A lisszaboni átszállással viszont még az EU-ban vagyunk, és indul onnan a csatlakozó járat is, melynek üzemeltetőjét esetleg nem ismerjük. Ezért a káoszt elkerülendő, a megállapodás kiköti, hogy minden egyes jegy tekintetében a vásárlót a foglaláskor tájékoztatni kell arról, hogy a szolgáltatás egyes szakaszait melyik légitársaság fogja teljesíteni. Legkésőbb az utasfelvételkor, a beszállás előtt minden esetben közölni kell az üzemeltető légi fuvarozó(k) kilétét.
A közlekedésnél maradva, jó hírekkel is szolgálhatunk. A Brexitet követően a közúti árufuvarozást végző uniós munkavállalókheti vezetési ideje nem eredményezheti a 60 órás maximális heti munkaidő túllépését. Annak érdekében, hogy a gépjármű megfelelő megállóhelyet érhessen el, valamint a rajta utazó személyek, vagy a jármű és rakományának a biztonságát garantálják, kivételeket is tettek, például a cirkuszi és vidámparki berendezést szállítók, a vevőkészülékek bemérése során használt járművek vagy a víz-, gáz-, és villamosáram-karbantartási szolgáltatást végzők esetében.
Hasonlóan jó híreket hozott a Brexit-megállapodás a bűncselekmények megelőzése és felderítése terén is. Az Egyesült Királyság és az EU továbbra is szorosan együttműködik a bűnüldözés terén, többek között DNS-profilok automatizált összehasonlításának a segítségével kívánják mielőbb felkutatni és elfogni azokat az bűnözőket, akik nem csupán számítógépes bűncselekményeket, szervezett vagy fegyveres rablást követtek el, vagy régiségek és műtárgyak tiltott kereskedelmével foglalkoznak, hanem légi járművek, hajók vagy éppenséggel űreszközök jogellenes birtokbavételére vetemedtek.
Ha sok ideje van, akkor a teljes megállapodást itt olvashatja:
https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2020/HU/COM-2020-857-F1-HU-ANNEX-1-PART-1.PDF
