Az Urban Forum elnevezésű, városkutatással foglalkozó, osztrák civil szervezet idén jelentette meg a „Jövő – Városi Mobilitás” című kötetét. A kiadvány – a skandináv várostervezéssel kapcsolatos legjobb gyakorlatokat bemutató – fejezetében érdekes írást közöl egy svéd város teljes átköltöztetéséről. A 18 ezer lakosú Kiruna Svédország legészakabbra fekvő városa, amely a vasércbányászatnak köszönhetően, a 1900-as évek elején élte a fénykorát. Az ércbányászat következményeként Kiruna alapjai a 2000-es évek elején süllyedni kezdtek, ami belátható időn belül katasztrófához vezetett volna.
A városvezetés ezért 2010-ben úgy döntött, hogy a teljes várost, a jelenlegi helyszíntől öt kilométerre, keleti irányba költözteti át. A komplett áthelyezés egyik legfontosabb szempontját a természeti értékek és a városi identitás megőrzésében jelölték meg, ezért várostervezők és mérnökök mellett, antroplógusokat is bevontak a projektbe. A döntéshozók és a szakemberek már az átköltöztetés első tervezési szakaszában állandó kapcsolatban állnak és konzultálnak a polgárokkal. Számos helyi lakos ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy faházát megtartsa, és annak ingyenesen átszállíttatását kérte az új helyszínre. A konzultációba azon civil szervezeteket is bevonták, melyek környezetvédelemmel, helytörténeti kutatásokkal és hagyományőrzéssel foglalkoznak. Ennek magyarázata, hogy az új városrészek kialakításakor érintetlenül hagyják az eredeti természeti környezetet, valamint az új városközpontnak a múlt és a helyi identitás jelképeit is hűen kell visszaadnia. E célból a várost jelképező harangtornyot, valamint a 112 éves fatemplomot, elemekre lebontva, az új városközpontba kellett szállítatni, és ott újból felállíttatni. A város teljes átköltöztetése több mint 20 évet vesz igénybe (2033-as befejezési céldátummal) A projekt eddigi költségei közel 500 milliárd forintot tettek ki. A költségeket az LKAB svéd állami vállalat állja, amely 120 éve irányítja Kiruna vasércbányászatát, ékes példát mutatva ezzel a környezeti és társadalmi felelősségvállalás számára.
A projekt nagy nemzetközi figyelmet kapott. A szakértők utaltak arra, hogy Kiruna esete a klímaváltozással közvetlenül fenyegetett és sűrűn lakott városi régiók számára is megszívlelendő. Az északi-sarki jégsapkának – az elmúlt években felgyorsult, aggasztó mértékű – olvadása a tengerszint kritikus mértékű emelkedéséhez vezetett, aminek az északi régióra kiható egyik következménye lehet pl. Nagy-Britannia, Norvégia és Dánia tengerparti lakott zónáinak az elnéptelenedése. Ez a folyamat, a nemzetközi kutatások alapján a következő évtizedekben veszi kezdetét. Az idő vészesen fogy, ezért a globális felmelegedés kihívásainak a kezelésében a helyi közösségeknek, szervezett civil mozgalmaknak, az eddiginél nagyobb szerepet kell kapniuk. Az Urban Forum német nyelvű kiadványával kapcsolatos további információk az office@urbanforum.at címen kérhetők.
