A civil társadalomnak kulcsfontosságú szerepe van a demokrácia megvédésében és a szakpolitikai ajánlások kidolgozásában – hangsúlyozza az Európai Politikai Központ (EPC) összefoglalója, amely a civil szervezetek előtt álló kihívásokról szól. A jelentés szerint a civil szervezetek elleni támadások, például a forrásmegvonások és az adminisztratív akadályok, a demokratikus párbeszéd terét szűkítik.
A kérdés most azért is merült fel újra, mert idén már megkezdődtek a tárgyalások az EU következő többéves pénzügyi keretéről, vagyis a költségvetésről. A többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework – MFF) határozza meg, hogy az EU milyen területekre és milyen mértékben költi el a forrásait egy-egy hétéves ciklusban. A 2021–2027-es MFF a zöld átállás, a digitalizáció és a gazdasági helyreállítás zászlaja alatt indult el, de a civil társadalom szerepe csak részben jelent meg benne strukturált módon. Az elmúlt években az uniós intézmények egyre jobban elismerték, hogy a civil szervezetek kulcsszerepet játszanak a demokrácia védelmében, a társadalmi kohézióban és a helyi közösségek megerősítésében – mégis, a forráselosztásban és a döntéshozatalban továbbra is alulreprezentáltak.
A „Securing Europe’s Civic Space: Investing in Democracy in the Next MFF” (Európa civil terének biztosítása: befektetés a demokráciába a következő többéves pénzügyi keretben) című dokumentum leszögezi: a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV – Citizens, Equality, Rights and Values) EU-s program létfontosságú az uniós értékek védelmében. A program stabil finanszírozási forrást biztosít a civil szervezeteknek, és ez függetlenséget biztosít a nemzeti kormányok beavatkozásaival szemben.
A CERV program nagyban támogatja például a lengyel civil szervezeteket a jogállamisági visszaélések nyomon követésében, és segíti őket a polgárok tájékoztatásában. A program alapvetően szervezetek finanszírozását biztosítja, amely egyre nehezebben szerezhető meg más forrásokból: ezek inkább a projekttámogatásokat részesítik előnyben. A projektalapú finanszírozás aláássa a civil szervezetek hosszú távú stabilitását, mivel a forrásszerzésre fordított idő elvonja az energiát a szakpolitikai elemzéstől.
A jelentés ugyanakkor rámutat, hogy a CERV program alulfinanszírozott. Az Európai Parlament 2024-es éves jelentése szerint a programra benyújtott pályázatok 83-92 százalékát költségvetési korlátok miatt elutasították. Ez a szakadék a finanszírozási igény és a program kapacitása között veszélyezteti jó néhány civil szervezet fennmaradását.
A tanulmány nyolc konkrét ajánlást fogalmaz meg az EU számára a civil társadalom megerősítése érdekében.
A CERV program folytatása. A programot változatlanul fenn kell tartani, és továbbra is az uniós értékekre és egy erős európai civil társadalom támogatására kell összpontosítani. A program teljes körű irányítását az Európai Bizottságnak kell ellátnia, megőrizve a nemzetek feletti jelleget és a függetlenséget a politikai mozgalmaktól.
A működési támogatások növelése. A CERV programnak növelnie kell a működési támogatásokat (operating grants), ellensúlyozva a más forrásokból származó támogatások csökkenését.
A bővítés támogatása. A következő többéves pénzügyi keretnek figyelembe kell vennie a tagjelölt országok civil szervezeteinek bevonását, és támogatnia kell integrációjukat az EU-s hálózatokba. Ez nagyban ösztönzi a bővítési folyamatot.
Kapcsolat a Civil Társadalmi Stratégiával és a Demokráciapajzzsal. A CERV programot össze kell kapcsolni az említett két kezdeményezéssel, tovább növelve azok hatását. Mindez hivatalosan is elismerné a civil szervezetek szerepét a jogállamiság és az alapvető jogok fenntartásában.
A regranting eszköz megerősítése. Ezen eszköz erősítése ösztönzi a nemzetek közötti együttműködést és szolidaritást, és eljuttatja a CERV-támogatásokat a kisebb, alulról szerveződő szervezetekhez is.
A hozzáférhetőség javítása. A program elérhetőségét javítani kell a kisebb szervezetek számára, különösen a kockázatosnak ítélt országokban. Ez magában foglalja az egyszerűbb pályázati eljárásokat, a kevesebb adminisztratív akadályt és a független nemzeti kapcsolattartó pontokat.
Rugalmas válságalapok. Ezek lehetővé teszik, hogy a civil szervezetek gyorsan reagálhassanak az uniós értékeket érő kihívásokra.
Védelmi támogatás. A civil szervezetek elleni egyre gyakoribb támadások miatt még nagyobb szükség van a peres eljárásokhoz, illetve a képzésekhez nyújtott finanszírozásra.
