Egy éve indította meg agresszióját a putyini Oroszország Ukrajna ellen. Egy éve folyik a háború felfoghatatlan mértékű emberi szenvedést és pusztítást okozva. Az Ukrajna függetlenségét és területi integritását biztosító igazságos és tartós béke körvonalai ma még csak fel sem sejlenek. Szomorú feladatunknak tartjuk e tragikus háború fontosabb eseményeiről készített válogatásunk közreadását.
2022. február 24. Megkezdődik az invázió. Ez a nap minden ukrán emlékezetébe bevésődött.Heves harcok dúlnak Ukrajna északi részén, miközben orosz katonák tízezrei próbálják elfoglalni az ukrán fővárost és ezzel lefejezni az országot. Híradások szerint Wagner-zsoldosokat telepítettek át Afrikából, hogy meggyilkolják az ukrán elnököt. Zelenszkij ukrán elnök lefilmezi magát, amint Kijev utcáin sétál, világos és meggyőző üzenetet közvetítve: „Itt vagyok. Nem teszünk le semmilyen fegyvert.”
2022. február 25. Az EU megnyitotta kapuit az Ukrajnából özönlő menekülők százezrei előtt. Az Ukrajnával szomszédos országokat, például Lengyelországot, Magyarországot és Romániát nagylelkűségükért hevesen dicsérte a világ közvéleménye. Európa és a világ országai átfogó adománygyűjtésbe kezdtek Ukrajna megsegítéséért. Ezen a napon az EU döntött a második szankciós csomagról, amelyben befagyasztották Putyin elnök és Szergej Lavrov külügyminiszer – uniós pénzintézetek kezelésében lévő vagy az EU területén található- vagyonát, továbbá célzott szankciókat vezettek be az orosz Duma további tagjai ellen, akik megszavazták az Oroszország és a szakadár területek közötti egyezményeket; felfüggesztették az orosz diplomatákra, más hivatalos személyekre és üzletemberekre vonatkozó vízumkönnyítési szabályokat; megtiltották az EU-s tőzsdéken a kereskedést az állami tulajdonú orosz vállalatok részvényeivel; megtiltották egyes hadiiparban (is) használatos termékek, például a félvezetők kivitelét Oroszországba; exporttilalmat vezettek be az olajfinomításban, illetve a repülésben és az űriparban használt termékekre és technológiákra. (Az első uniós szankciós csomagról február 23-án döntöttek, a donyecki és luhanszki szakadár köztársaságok függetlenségének hivatalos orosz elismerésére reagálva.)
2022. február 26. Németország 1.000 páncéltörő fegyver és 500 Stinger föld-levegő rakéta – Ukrajnának történő – szállításáról döntött. Ez a lépés egy jelentős elmozdulás volt Berlin régóta fennálló fegyverexport-tiltó politikájában. Hollandia bejelentette, hogy páncéltörő fegyvereket küld Ukrajnának.
2022. február 27. Emberek százezrei vonultak világszerte a városok utcáira, hogy elítéljék az orosz agressziót. A tüntetők Putyin elnök elleni szlogeneket, mint „Putyin-gyilkos” vagy „állítsd meg a szörnyeteget” jelszavakat skandáltak. A német fővárosban, Berlinben több mint 100 ezren gyűltek össze a Brandenburgi kapunál, rövid távolságra az orosz nagykövetségtől, és a következő feliratokat vitték magukkal: „Állítsuk meg a háborút”, „Putyin utolsó háborúja” és „Ukrajnával vagyunk”. Több mint 281.000 orosz írt alá egy petíciót Putyin felelősségre vonásáról. Görögország és Portugália bejelentette, hogy hadianyaggal, hadfelszereléssel, humanitárius segéllyel segíti Ukrajnát. Ezen a napon az ukrán kormány felállította az Ukrajnai Területvédelmi Nemzetközi Légiót, ahová az országért harcoló külföldieket várják.
2022. február 28. Zelenszkij ukrán elnök hivatalos kérelmet nyújtott be, hogy országa egy speciális gyorsított eljárás keretében „azonnali” tagságot kaphasson az EU-tól. „Az európaiak szemtanúi annak, hogyan harcolnak katonáink nemcsak hazánkért, hanem egész Európáért, a békéért, a békéért mindenkiért, az Európai Unió összes országáért. Az ukránok megmutatták a világnak, hogy kik vagyunk, míg Oroszország megmutatta, mivé változott. Minden bűncselekmény, a megszállók minden ágyúzása csak még jobban egyesít bennünket. Az a célunk, hogy minden európaival együtt legyünk, és ami a legfontosabb, egyenrangúak legyünk. Biztos vagyok benne, hogy ez igazságos. Biztos vagyok benne, hogy megérdemeljük” – mondta Zelenszkij videó beszédében a tagsági kérelemmel kapcsolatban. Ezen a napon fogadták el a harmadik uniós szankciós csomagot, amelyben többek között befagyasztottak mindenfajta pénzügyi tranzakciót az Orosz Központi Bankkal vagy az általa irányított szervezetekkel; megtiltották két orosz állami médium, a Russia Today és a Sputnik uniós műsorszolgáltatását, berepülési tilalmat rendeltek el az orosz légitársaságok gépeire, illetve az orosz szervezetek vagy magánszemélyek által birtokolt repülőgépekre.
2022. március 2. Az ENSZ Közgyűlése elsöprő többséggel megszavazta az Ukrajnából való orosz kivonulás követelését. Az „Ukrajna elleni agresszió” című állásfoglalásról 141:5 arányban, 35 tartózkodás mellett szavaztak. Oroszország csak Fehéroroszországból, Szíriából, Észak-Koreából és Eritreából kapott támogatást ahhoz a kéréséhez, hogy szavazzanak a határozat ellen, míg Kína és India tartózkodott. Az ENSZ szerint a háború kitörése óta 874.000 ukrán menekült kelt át a szomszédos országokba. A bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij arra szólította fel az oroszokat, hogy naponta tiltakozzanak az ukrajnai háború ellen, amelyet „nyilvánvalóan őrült cárunk nem engedett el”.
2022. március 4. Az EU belügyminiszterei aktiválták az ún. Átmeneti Védelem Irányelvet. Ez lehetővé tette az uniós országokba érkezett ukrán állampolgárok és családtagjaik részére, hogy menekültügyi eljárást mellőzve, tartózkodási jogot, munkaerő-piaci hozzáférést, lakhatáshoz, orvosi vagy egyéb segítségnyújtáshoz való hozzáférést kaphassanak. Ezeket a támogatásokat 2024 márciusáig lehet igénybe venni.
2022. március 6. Az ukrán külügyminisztérium közölte, hogy a Nemzetközi Légióhoz több mint 20.000 külföldi katona, veterán és önkéntes csatlakozott, akiknek nagy része már az országban harcol. A hónap végéig több mint 50 országból csatlakoztak a Légióhoz, többek között Nagy-Britanniából, Franciaországból, Németországból, Kanadából, Horvátországból, Dániából, Norvégiából, Finnországból, Izraelből, Lettországból, Hollandiából, Ausztráliából, Új-Zélandról és Dél-Afrikából. Az Egyesült Államokból közel 3 ezren léptek be a Légióba. Orosz, fehérorosz, grúz és csecsen önkéntesek, valamint iszlám fundamentalisták is harcolnak Ukrajna oldalán.
2022. március 13. Írország kormánya bejelentette, hogy akár 100 ezer ukrán menekültet is befogad. A kormány havonta 800 euró adómentes támogatást ad minden egyes ingatlanra, amelyet legalább fél évig az Ukrajnából érkező menekültek elhelyezésére használnak fel.
2022. március 15. Az Egyesült Államok Szenátusa egyhangú határozatot fogadott el, amelyben Vlagyimir Putyin orosz elnököt háborús bűnösnek minősítették. A határozat arra ösztönözte a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot és más nemzeteket, hogy az orosz hadsereget nevezzék meg felelősként az Ukrajna elleni invázió során elkövetett háborús bűnök kivizsgálásakor. Ezen a napon fogadták el a negyedik uniós szankciós csomagot Oroszország ellen, amelyben további magánszemélyekre (közöttük Roman Abramovics üzletemberre) és 9 vállalatra terjesztettek ki a célzott intézkedéseket; megtiltottak minden pénzügyi tranzakciót egyes orosz állami vállalatokkal; korlátozták a vas, az acél és egyes luxustermékek kereskedelmét az EU és Oroszország között; tilalmat vezetettek be az orosz energiaszektorba irányuló új befektetésekre, valamint korlátozták az energiaszektorban használt eszközök és technológiák oroszországi exportját.
2022. március 24. Az Egyesült Államok kormánya bejelentette, hogy 100 ezer ukrajnai menekültet is befogad, és 1 milliárd dollárt adományoz támogatásukra.
2022. március 31. A Kijev-környéki, 40 ezer lakosú Bucsa polgármestere bejelentette, hogy a települést felszabadították az orosz megszállók alól. A bucsai csata az orosz invázió részeként indított kijevi offenzíva része volt a város feletti ellenőrzés megszerzése érdekében. Több száz civil holttestet találnak a buchai tömegsírokban.
2022. április 2. Az ukrán védelmi minisztérium szerint visszaszerezték a teljes kijevi régió feletti ellenőrzést. A nap folyamán az ukrán hadsereg több mint 30 települést szabadított fel. Ezen a napon Budapesten indult felvonulás, ahol a gyermekek háborúban elszenvedett sorsára hívták fel a figyelmet.
2022. április 6. A Cseh Köztársaság volt az első európai állam, amely katonai segélyszállítmányt, többek között több mint egy tucat T-72-es tankot és páncélozott szállítót küldött Ukrajnának.
2022. április 8. Elfogadták az Oroszország ellen irányuló ötödik uniós szankciós csomagot, amely a következőket tartalmazta: célzott szankciók további 219 magánszemély (köztük Vlagyimir Putyin két lánya) és 18 szervezet ellen; a bármely uniós tagállam hivatalos pénznemében jegyzett bankjegyek oroszországi eladásának vagy kivitelének tilalma; mindenféle pénzügyi tranzakció megtiltása négy orosz bankkal; az orosz vállalatok kizárása az EU-s tagállamok közbeszerzési eljárásaiból; az európai kikötők lezárása az orosz hajók elől. Kivételt kaptak azok a hajók, amelyek élelmiszert, humanitárius segítséget vagy energiahordozókat szállítanak. Az orosz és belorusz közúti szállítmányozók EU-ból történő kitiltása. Kivételt kaptak azok a fuvarozók, akik élelmiszert, gyógyszert vagy humanitárius segítséget szállítanak. További exporttilalmak, például a repülőgép-üzemanyagra és fejlett szoftverekre vonatkozóan, illetve behozatali tilalmak, például a fára, a betonra, egyes műtrágyákra és a szeszes italokra vonatkozóan. A szén és egyéb szilárd fosszilis tüzelőanyagok behozatalának tilalma, amely 2022 augusztusában lépett életbe.
2022. április 19. Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere bejelentette, hogy kezdetét veszi a különleges művelet második fázisa, amelynek célja Donyeck és Luhanszk megye teljes területének elfoglalása és a Szlovjanszknál, valamint Kramatorszknál állomásozó ukrán erők bekerítése. Ezen a napon rekordmagasságot ért el a finn közadakozás Ukrajnának; 53 millió euróra nőtt az Ukrajnának szánt finnországi adományok összege.
2022. május 10. Zelenszkij ukrán elnök aggodalmának adott hangot a közelgő élelmiszerválság miatt, és arra kérte a nemzetközi vezetőket, hogy azonnal tegyenek lépéseket az ukrán kikötők blokádjának a megszüntetésére annak érdekében, hogy az ukrán búza eljuthasson más piacokra.
2022. május 12. Sanna Marin finn miniszterelnök és Sauli Niinistö finn köztársasági elnök bejelentette, hogy Finnország benyújtja csatlakozási kérelemét a NATO-hoz. Ez a lépés alapjaiban változtatta meg a közel hetven éve képviselt finn semlegességi és biztonságpolitikát.
2022. május 16. Az orosz erők bevették az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városát, melyet az invázió kezdete óta folyamatosan ostrom alatt tartottak. Legtovább az Azovsztal nevű üzem bombabiztos pincerendszerében húzódó ellenállási gócpont tartott ki; az utolsó védők ezen a napon, 82 napig tartó ostrom után adták meg magukat. Az orosz győzelemmel létrejött az összeköttetés a krími és a donbaszi orosz erők között. Ezen a napon Magdalena Andersson svéd miniszterelnök bejelentette, hogy az országa benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, miután azt a svéd parlament nagy többséggel támogatta. A döntés jelképesen véget vetett a több mint kétszáz éve érvényben lévő svéd semlegességnek.
2022. június 3. Elfogadták a hatodik uniós szankciós csomagot, amely a következőket tartalmazta: célzott szankciók bevezetése további 65 magánszemély – közöttük a bucsai és mariupoli „mészárosok” – és 18 szervezet ellen, három további orosz bank és egy belorusz bank kizárása a SWIFT rendszerből; könyvelési, PR- és tanácsadási szolgáltatások Oroszországba történő nyújtásának tilalma; három további orosz médium uniós műsorszórásának felfüggesztése; 80 olyan vegyi anyag orosz exportjának korlátozása, amelyek vegyi fegyverek gyártásához is használhatók lennének; a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalának tilalma. A tilalom a nyersolaj esetében decembertől, a kőolajtermékek esetében 2023 februárjától érvényes. Egy ideiglenesnek mondott, de meghatározott időkorlát nélküli kivételt vezettek be a csővezetéken szállított nyersolajra azon országok tekintetében, amelyek különösen függenek az orosz importtól, és amelyeknek nem áll rendelkezésére alternatív szállítási útvonal. Ezzel összefüggésben, Bulgária és Horvátország a tengeren szállított nyersolajra, illetve gázolajra kapott ideiglenes kivételt.
2022. június 23. Ukrajna hivatalos EU-tagjelölti státuszt kapott. A csatlakozási folyamat következő fázisában Ukrajnának számos, átfogó reformot kell bevezetnie.
2022. július 22. Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ képviselői aláírtak két dokumentumcsomagot, melyek lehetővé tették az ukrán gabona exportját a Fekete-tengeren keresztül. Ezzel átmenetileg sikerült enyhíteni a globális élelmiszerválságot. A megállapodások eredetileg 120 napra szóltak.
2022. július 31. Elfogadták a hetedik uniós szankciós csomagot, amellyel célzott intézkedéseket vetettek ki további 54 magánszemélyre – köztük Moszkva polgármesterére – és 10 szervezetre; enyhítettek az orosz állami vállalatokkal való pénzügyi kapcsolatok tilalmán. Az ilyen kapcsolat megengedett, ha az a célja, hogy EU-n kívüli országokba juttasson élelmiszert vagy olajat. Továbbá a zsilipekre is kiterjesztették az orosz hajók behajózási tilalmát, valamint megtiltották az arany és egyes ékszerek behozatalát Oroszországból.
2022. augusztus 29. Ukrán ellentámadás indult Herszon térségében. Az ellenoffenzívát a július elejétől felgyorsult nyugati fegyverszállítmányok (HIMARS rakéta indító rendszer, M777 tarackok) tették lehetővé. A nyugati technológia fölényének köszönhetően az ukránok hatékonyan tudták támadni az orosz lőszerraktárakat és a katonai infrastruktúrát.
2022. szeptember 6-12. Egy második ukrán ellenoffenzíva indult Harkov térségében. Az ukrán hadsereg visszafoglalta a stratégiai fontosságú Kupjanszk városát (szeptember 10). A Harkovtól mintegy 100 kilométerre keletre fekvő, 27 ezres város fontos vasúti csomópont, amely az orosz hadsereg utánpótlásában kapott nagy szerepet. Szeptember 6. és 11. között Ukrajna többször akkora területet foglalt vissza (mintegy 8000 km2-t), mint amennyit Oroszország május óta meg tudott szállni.Az ukrán hadsereg előre nyomult az orosz határig. Orosz katonai összeomlás a harkovi térségben, és kivonulás Harkov megye csaknem teljes területéről (szeptember 12).
2022. szeptember 14. A háború elítélését szorgalmazta a világvallások vezetői előtt Ferenc pápa. A Szentatya arról beszélt a kazah fővárosban, Nur-Szultanban a világvallások vezetőinek kongresszusán, hogy a vallást soha nem szabad a háború gonoszságának igazolására felhasználni, és Istent nem ejtheti túszul az emberi hataloméhség. A pápa beszédét mintegy nyolcvan egyházfő, imám, pátriárka, rabbi és mufti hallgatta, közöttük az orosz ortodox egyház képviseletében Antonyij metropolita, a moszkvai egyház külső kapcsolatokért felelős osztályának vezetője.
2022. szeptember 21. Tömeges tüntetések kezdődtek Oroszországban a sikeres ukrán ellenoffenzívak hatására bevezetett részleges katonai mozgósítás miatt. A demonstrációk a következő napokban 32 orosz városra terjedtek ki. Októberig elejéig körülbelül 700 ezer ember hagyta el Oroszországot a mozgósítás miatt.
2022. szeptember 30. Oroszország annektálja Donyecket, Herszont, Luhanszkot és Zaporozsjét. A nemzetközi jog szerint illegálisnak minősített lépésről Putyin kijelentette, hogy az annektált régiók „örökké” Oroszország részei lesznek.
2022. október 6. Elfogadták a nyolcadik uniós szankciós csomagot, amelyben célzott korlátozásokat rendeltek el további 30 magánszemélyre, közöttük a herszoni és zaporozsjei „népszavazások” szervezőire, illetve 7 szervezetre; kiterjesztették a február 23-án a donyecki és luhanszki szakadár területekre bevezetett kereskedelmi korlátozásokat a nem ukrán ellenőrzés alatt álló herszoni és zaporozsjei területekre; megtiltották, hogy uniós állampolgárok orosz állami vállalatok igazgatótanácsi tagjai legyenek; megtiltották az Oroszországba irányuló kripto-pénzügyi, építészeti és mérnöki szolgáltatásokat, valamint az informatikai és jogi tanácsadást; megtiltották a polgári lőfegyverek, és ezek alkatrészeinek oroszországi exportját; további importkorlátozásokat vezetettek be a cigarettára, a papírra és a cellulózra, illetve egyes kozmetikai termékekre; döntöttek az “olajársapkáról”, megtiltva ezzel, hogy uniós vállalatok közreműködjenek az orosz nyersolaj vagy kőolajtermékek tengeri szállításában EU-n kívüli országokba. A tilalom a nyersolaj esetében decembertől, a kőolajtermékek esetében 2023 februárjától érvényes, de nem vonatkozik azokra a szállítmányokra, amelyeket egy később meghatározandó ársapka alatti áron értékesítenek.
2022. október 20. Az EU 145 millió eurót adott Lengyelországnak az ukrajnai menekültek megsegítésére. Lengyelország amellett, hogy több millió menekültet fogadott be, Ukrajna egyik legerősebb támogatója a háborúban. Több katonai felszerelést adományozott Kijevnek, mint bármely ország az Egyesült Államokon kívül, és jelentős humanitárius segélyt is nyújtott. Lengyelország 8,36 milliárd eurót költött az Ukrajnából érkező menekültek eltartására 2022-ben, ami a legmagasabb szám a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai között. Lengyelország és Németország, amelyek a második helyen állnak az ukrán menekültekkel kapcsolatos becsült költségek tekintetében, várhatóan több mint felét viselik az OECD 38 tagjának 26,8 milliárd eurós összegének.
2022. november 11. Az ukrán hadsereg bevonult Herszonba, valamint a környező településekre. A herszoni ellentámadás stratégiai jelentőségű siker volt Ukrajna számára; visszafoglalták az egyetlen megyeszékhelyet, amely az invázió során orosz kézre került. Herszon elvesztésével Oroszország elvesztette a hídfőállását a Dnyeperen túl, ezzel gyakorlatilag lehetetlenné vált egy jövőbeli támadás Mikolajiv és Odessza városa ellen.
2022. november 15. A háború kitörése óta első alkalommal ért rakétatalálat egy NATO tagországot, amikor Lengyelországban egy vagy két rakéta csapódott be egy falu közelében, két ember halálát okozva ezzel. Lengyelország összehívta a NATO védelmi tanácsát a szervezet 4. cikkelyére hivatkozva. A háború kezdete óta ezen a napon az egyik legsúlyosabb rakétatámadás érte Ukrajnát, melynek során több mint 90 rakétát és manőverező robot-repülőgépet lőttek ki az oroszok ukrán célpontokra, amelyek első sorban a télre készülő lakosságot ellátó infrastruktúrát célozták.
2022. november 17. Új megegyezés született Ukrajna és Oroszország között az ukrán gabona fekete-tengeri exportjáról szóló megállapodás meghosszabbításáról – jelentette be közleményében António Guterres ENSZ-főtitkár, és biztosított arról, hogy a világszervezet továbbra is elkötelezett „a létfontosságú ellátási útvonal” zavartalan működésének garantálása mellett.
2022. november 25. Ferenc pápa levelet írt az ukrán népnek. Levelében a Szentatya méltatta a háborúval bátran, méltósággal szembenéző ukránokat, és még erősebb szolidaritásra szólította fel egyházát.
2022. december 16. Elfogadták a kilencedik szankciós csomagot, amelyben korlátozó intézkedéseket vezettek be az orosz védelmi ipart támogató vállalatokra, politikusokra és politikai pártokra, valamint két további orosz bankra, és négy orosz műsorszolgáltató működését is betiltották az EU-ban.
2022. december 21. A német kormány közzétette jelentését Ukrajna és a Németországba érkezett ukrán menekülők támogatásáról, amely 12,5 milliárd eurót tesz ki. Ebbe beletartozik a különböző ukrajnai szervezetek megsegítése, valamint a németországi oktatási, egészségügyi, lakhatási és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Németországban több mint egy millió ukrán menekült érkezett december végéig és vette igénybe a megélhetéshez szükséges támogatásokat, melyek összege közel 1.600 euró/fő.
2023. január 14. A brit kormány bejelentette, hogy 14 darab Challenger 2 típusú tankot küld Ukrajnának.
2023. január 25. Az erősödő politikai nyomásnak engedve, Németország beleegyezett abba, hogy Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnának, megnyitva ezzel az utat az Egyesült Államok és további NATO-szövetségesek előtt, hogy kövessék példáját.
2023. február 15. Döntés születetett a tizedik uniós szankciós csomagról, amelyet az Ukrajna elleni invázió egyéves évfordulója alkalmából terveznek életbe léptetni. A még nem véglegesített javaslatok érintik a nehézgépjárművekre – köztük a teherautókra és az erdészeti és mezőgazdasági ágazatban általában használt gépekre – vonatkozó exportintézkedéseket, valamint az orosz gumi és aszfalt behozatalára vonatkozó lehetséges korlátozásokat. Továbbá kiviteli tilalmakat szorgalmaznak az olyan elektronikai alkatrészekre vonatkozóan, amelyeket Oroszország fegyverek gyártásához használhat, és esetleg az orosz gyémántok is érintettek lehetnek. Lengyelország, a balti országok, Németország, Franciaország és más államok javaslatára mintegy 130 szervezet és személy kerülhet rá az új listára, többek között orosz katonai vezetők, és az Oroszország által a megszállt ukrajnai területekre telepített tisztviselők. Szintén a listán lehetnek az orosz állami médiának és propaganda gépezetnek – például a Russia Today-nek – dolgozó újságírók, valamint más országokban működő olyan vállalatok és személyek, amelyek kapcsolatban állnak Oroszország háborús tevékenységeivel vagy a Wagner zsoldoscsoporttal.
2023. február 21. A European Stability Initiative által közzétett adatok szerint az orosz agressziót követően (2023. január 24-ig) több mint 4 millió 950 ezer ukrán menekült kapott a megélhetéshez szükséges támogatást az EU országaiban, valamint Nagy-Britanniában, Izlandon, Norvégiában és Svájcban. Ugyanezen a napon jelentek meg németországi adatok Ukrajnának, az agresszió kitörése óta, nyújtott adományokról (2023. január 15-ig). Eszerint az Egyesült Államok a legnagyobb támogatója Ukrajnának, mintegy 73,2 milliárd eurónyi kétoldalú – katonai, humanitárius és pénzügyi támogatást adott. Az Egyesült Királyság áll a második helyen mintegy 8,3 milliárd euróval; Németország a harmadik legnagyobb adományozó mintegy 6,2 milliárd euróval. Az EU, mint szervezet, mintegy 29,9 milliárd euró támogatást nyújtott. A bruttó hazai termék arányát tekintve Észtország a legnagyobb támogatója Ukrajnának.
2023. február 23. Az ENSZ Közgyűlése elfogadta az ukrajnai békét sürgető határozatot, amely megerősíti az elkötelezettséget Ukrajna szuverenitása, függetlensége és területi integritása mellett. Az EU intézményei hasonló szellemiségű állásfoglalásokban biztosították Ukrajna támogatását.
2023. február 24. Az ukrajnai orosz invázió egyéves évfordulója alkalmából a világ több mint 130 városa, többek között Budapest, volt háborúellenes demonstrációk helyszíne.
Az ukrán zászló színeiben világították meg a nevezetességeket, többek között a párizsi Eiffel-tornyot, a római Colosseumot, a varsói Nemzeti Színházat, a New York-i Empire State Building-et és a Sidney-i Operaházat. Bécs belvárosában 8 ezren éltették Ukrajnát „Slava Ukraini!” (Dicsőség Ukrajnának) felkiáltássál. Berlinben egy rozsdásodó T-72-es harckocsit helyeztek el az orosz nagykövetség előtt; a tallinni Szabadság téren Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csatlakozott az ukrajnai elesettekért tartott ünnepséghez. Szófiában a felvonulók ukrán zászlókat lengettek és transzparenseket vittek magukkal, amelyeken ez állt: „Ukrajna nyer” és „Nem az orosz terrorra”. Hozzájuk csatlakozott mintegy 50 ezer ukrán menekült, akik az országban találtak menedéket. Rishi Sunak brit miniszterelnök, az Egyesült Királyságban kiképzésben részt vevő ukrán katonákkal, egyperces néma csendben emlékezett meg az orosz agresszió áldozatairól. III. Károly brit uralkodó közzé tette üzenetét, amelyben az ukrán nép bátorságát és kitartását méltatta. A hollandiai Utrechtben kétezer ukrán menekült gyűlt össze, hogy videókapcsolaton keresztül hallgassa meg Zelenszkij ukrán elnök beszédét.
Több mint 50 orosz város is háborúellenes tüntetések helyszíne volt, többek között Cseljabinszk, Krasznojarszk, Moszkva, Nyizsnyij Novgorod, Novoszibirszk, Perm, Szentpétervár, Szamara és Jekatyerinburg.
Az Európai Unió jóváhagyta a tizedik orosz szankciócsomagot Moszkva ukrajnai inváziójának évfordulóján.
