Jól tette az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB), hogy vitát kezdeményezett, majd 2021. március 24-én dokumentumot fogadott el négy nyugat-balkáni ország: Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia és Albánia EU-s csatlakozásáról. Pontosabban arról, hogy mit tehetnek az érintett országok társadalmi szereplői, köztük a civil szervezetek annak érdekében, hogy reális perspektíva maradjon az EU-hoz való csatlakozás. Dátumról ugyan korai lenne beszélni – emlékezzünk csak arra, amikor mi próbáltunk valami időpontot kicsikarni a brüsszeli tárgyalópartnerekből -, a biztatás, a szolidaritás és a tapasztalatátadás azonban fontos dolog.
A csatlakozási felkészülésben az aktívabb szerepvállalást megkönnyítheti, ha a szaktudás átadásához, technikai támogatáshoz, valamint regionális és nemzetközi szintű hálózatok, együttműködések kiépítéséhez anyagi segítséget kapnak a nyugat-balkáni társadalmi szereplők. Az EGSZB ezért szorgalmazza, hogy a civil szervezetek támogatása élvezzen elsőbbséget a csatlakozási folyamat – uniós és nemzeti forrásokra épülő – finanszírozásában. Az EGSZB világos kérése továbbá, hogy rendszeresen készüljenek az EU számára a demokrácia helyzetéről szóló „árnyékjelentések” azzal a céllal, hogy a tagjelöltek politikai átláthatóságát és döntéshozóik elszámoltathatóságát ellenőrizni lehessen. A négy tagjelölt ország civil szervezeteit is be kell vonni ezeknek a jelentéseknek az elkészítésébe.
Az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy a rendszeres EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozókat megelőzően vagy azok kísérő rendezvényeként szervezzenek magas szintű konferenciákat vagy fórumokat annak érdekében, hogy a civil társadalom is kifejthesse észrevételeit a csúcstalálkozókon tárgyalt témákról. A civilekkel kibővített konzultációk elengedhetetlenek ahhoz, hogy a tárgyalási folyamat előrehaladását tárgyilagosan, és alulról felfelé történő módon lehessen nyomon követni. Az EGSZB szerepet vállalna ezeken a rendezvényeken, ami erősíthetné a civil érdekek érvényesítését. Az érdekérvényesítés konkrét területeken valósulna meg, mint pl. a Nyugat-Balkán zöld menetrendjéhez és fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulás.
Az EGSZB véleményében azt is kiemeli, hogy erősíteni kell az európai integrációba vetett bizalmat és ezért az Uniónak biztosítani kell a négy nyugat-balkáni ország politikai vezetőinek és állampolgárainak azt a lehetőséget, hogy konzultatív alapon csatlakozzanak az Európa jövőjéről szóló EU-s konferencia kapcsán megrendezendő programokhoz és vitákhoz.
Az EGSZB véleménye, teljes terjedelmében, magyarul is itt elérhető.
