A nemzetközi figyelem a portugál EU-elnökség apropóján a luzitánok országára szegeződik. Lisszabon sok érdekes példával szolgál a politika alakításában aktívabb szerepet vállaló civileknek is. Ilyen például a főváros költségvetése kialakításában való állampolgári részvétel. 2008-ban Lisszabon volt az első európai főváros, amely a civilek véleményét figyelembe véve fogadta el költségvetését és felhatalmazta polgárait arra, hogy a büdzsé egyes forrásait minden évben olyan projektekre használják fel, amelyeket ők kezdeményeznek. Ez a részvétel lehetővé teszi a város lakói számára, hogy évente javaslatot tegyenek, megvitassák és szavazzanak arról, hogyan használják fel Lisszabon költségvetésének egy részét. A konkrét összeget évente állapítják meg. Az éves költségvetés elfogadása a városházán akkor válik igazán izgalmassá, amikor szavaznak az ún. nyertes projektekről, melyek különböző, a közösség által fontosnak tartott területeket (egészségügy, oktatás, közlekedés stb.) ölelik fel. A voksolást követően a nyertes projekteket beillesztik a főváros költségvetési tervébe, melyet a Közgyűlés hagy jóvá, majd hajt végre. A költségvetési részvétel minden fővárosi, 16. életévét betöltött lakos előtt nyitva áll, ideértve a Lisszabonba ingázó, nem állandó lakhellyel rendelkezőket is. Az utóbbiak közel egynegyedét adták a fővárosi büdzsére voksoló polgároknak az elmúlt években.
A lisszaboni lakosok egyre növekvő, a környezet-, és klímavédelmi célok iránti érdeklődésével összhangban a főváros vezetése tavaly úgy döntött, hogy részvételi költségvetését zöld részvételi költségvetéssé alakítja át, amely kizárólag a fenntarthatóbb, a nemzetközi kihívásokkal szemben ellenállóbb és környezetbarátabb város kialakítását célzó javaslatokra összpontosít. A döntést nagyban befolyásolta az, hogy 2020-ban Lisszabon nyerte az Európai Zöld Főváros Díjat. A lisszaboni zöld részvételi költségvetés a polgárok elkötelezettségének hibrid modelljét használja. Ez egyrészt a személyes részvételre összpontosít a büdzsé elfogadását megelőző viták során, másrészt működteti a szavazáshoz és az állampolgári javaslatok benyújtásához szükséges internetes felületet. A zöld részvételi költségvetés keretében 5 millió euró sorsáról dönthettek a polgárok 2020-ban. Az összeg kétféle projekttípus finanszírozását szolgálja: 150.000 és 500.000 euró közötti nagyobb méretű, illetve 50.000 és 150.000 euró közötti helyi léptékű projektekről van szó, melyekről egy előzetes lista készül, hogy tájékozódhassanak a szavazni készülő polgárok.
A portugál főváros példája itthon sem ismeretlen. Az állampolgárok beleszólhattak például Budapest, valamint egyes fővárosi kerületek idei büdzséjének kialakításába, de Hatvan városa is közösségi költségvetéssel folytatja ezt az évet. A bevált, és új elemekkel bővülő, lisszaboni gyakorlat a hazai városokat is segítheti abban, hogy az állampolgároknak nagyobb részvételt biztosítsanak a közügyek intézésében, egyúttal a globális problémákra – melyek (város)határokon is átterjednek –a helyi közösségekkel partnerségben, összehangolt válaszokat adjanak.
