Az álmoskönyv szerint nem jó jel, ha egy program elindítása elnevezésének magyarázatával kezdődik. De esetünkben van a dolognak egy jó oldala is: három olvasata is van ugyanis a címben szereplő angol kifejezésnek, illetve magyar megfelelőjének és lehet közülük szabadon választani.
De miről is van szó valójában? Adva van az Európai Unió makro-regionális politikája – az ennek részét alkotó és szívünkhöz oly közelálló dunai térséggel már számos alkalommal foglalkoztunk – mely ügyesen pozícionálja magát az EU-s felső szintű politikacsinálása és a helyi (regionális) valóság között. Az Európa Ház kezdeményezésével azt célozta meg, hogy a két szint között összekötő kapocsként működő négy makro régió (Balti tengeri, Duna, Adria-Ión tengeri és Alpok) civiljeit megpróbálja közös cselekvésre bírni. Jól tudjuk, a finnországi Turkutól Szicíliáig számtalan olyan kérdés és terület van, ahol kizárólag közös fellépéssel lehet eredményt elérni. Ezért már most, az Európa-napi sürgésforgás részeként május 11-én megtartott programindító eseménye számos javaslat fogalmazódott meg, a fiatalok bevonásától a konkrét és jól bevált környezetvédelmi gyakorlatok cseréjéig. A baltiak gyakorlatát, vagyis hogyan lehet és kell a civilek képviselőit partnerségi alapon bevonni a döntéshozók körébe, nem csak irigykedve lehet nézni, hanem lehetőség szerint át is kellene venni.
Mindez elvezet a címben jelzettek egy másik értelmezéséhez: nemcsak sikeres konferenciák szervezésében gondolkodnak a kezdeményező 10 szervezet képviselői, hanem sokkal inkább abban, hogy mi történik két rendezvény között a mindennapokban. Vagyis folyamatos tevékenykedésben gondolkodna.
Ennek a megközelítésnek egyáltalán nem mond ellent, hogy ezt az új kezdeményezést a most induló és Európa jövőjével foglalkozó EU-s konferenciasorozat „gyermekének” is lehet tekinteni. Ez utóbbiak újsütetű civil kezdeményezéseket várnak és az „In-between” tagjai az európai regionális együttműködésben találtak egy több mint biztatónak tűnő cselekvési lehetőségre.
