A kulturális sokszínűségnek nem lehet ellenállni, mert a mindennapokban úgyis megtörténik – mondja Brindusa Armanca román újságíró és egyetemi tanár, a budapesti Román Kulturális Intézet volt igazgatója, akivel magyarul beszélgettünk.
2023-ban Temesvár is viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. Mi különbözteti meg Temesvárt az eddigi kulturális fővárosoktól?
Az egész világ emlékszik rá, hogy 1989-ben Temesváron kezdődött egy forradalom, amely megváltoztatta a város történelmét, Romániát, sőt egész Európát. Temesvár másik jellegzetessége, hogy igazi multikulturális város. Korábban osztrák település volt, németek és magyarok éltek itt, azután Románia része lett. Maguk a családok is multikulturálisak, egy családon belül például szerbekkel, magyarokkal és románokkal. Itt sosem okozott gondot, hogy ki, milyen nyelven beszél, és melyik valláshoz tartozik. Mindez a kulturális főváros rendezvényeiben is tükröződik. Látható egyebek mellett Victor Brauner román szürrealista festő kiállítása, aki zsidó származású, és kivándorolt Franciaországba; a kommunista korszakban nem is lehetett a műveit kiállítani Romániában.
Temesvárt emellett zöld városnak is nevezik a sok parknak és zöldterületnek köszönhetően, illetve a rózsák városának. A 19. században élt itt két arisztokrata család, akik rózsatermesztéssel foglalkoztak, és Temesvárról küldték a rózsákat az egész Habsburg birodalomba, valamint új fajtákat is nemesítettek. Kis Bécsnek is hívják Temesvárt, amelyet az osztrákok Bécs tervei alapján építettek. Nagyon hasonló a két város elrendezése, a ringhez hasonló körutakkal, sok temesvári épület a bécsi építmények másolata.
Mennyire román vagy európai a programsorozat?
Újságíróként többször bíráltam a programok szervezőit, mert úgy éreztem, hogy valahol elvész az európai szellem. A temesváriak nagyon európaiaknak érzik magukat, és azt gondolják, hogy ez elegendő – pedig nem az, másként is ki kell mutatni az európaiságot. Ez persze nem egyszerű, hiszen sok minden történik, sok helyszínen. Elsősorban azt kifogásoltam, hogy az eddigi programok nem voltak elég sokszínűek. Igaz, megnehezíti a dolgot, hogy a kormány kevés pénzzel támogatja a rendezvényeket.
Hogyan látja az etnikai és a kulturális sokszínűség jövőjét Európában?
A jelenlegi helyzetben a sokszínűség csak erősödik. Romániában munkaerőhiánnyal küszködünk, miután nagyon sokan kivándoroltak. A Kaufland szupermarketekben például sok pakisztáni fiatal dolgozik, az építőpiparban arab országokból érkező vagy vietnámi munkásokat látni. Tudom, hogy egyes országokban mit mond a politika, de ennek a keveredésnek úgysem lehet ellenállni: demokráciákban az emberek szabadon barátkoznak, szeretkeznek, házasodnak. Az én férjem is félig szerb, félig román, jómagam beszélek magyarul és szerbül is.
Temesváron szerencsére sosem voltak etnikai konfliktusok, és remélem, hogy ez így is marad. A szélsőséges nacionalista pártok 1989 óta itt nem nyertek a választásokon. Ne feledjük, hogy Temesvár polgármestere egy németországi német fiatalember, akit a helyi lakosok 2020-ban választottak meg. A felesége kínai diplomata, aki korábban Németországban dolgozott. Mi sem gondoltuk, hogy ez megtörténhet, de a polgármester igazán okos európai személyiség. Bízom benne, hogy Temesvár ezzel is példát mutathat.
Az Temesvár Európa Kulturális Fővárosa programjairól további információ itt található.
