2022 második felében Csehország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. Az elnökség minden esetben meghatározza azokat a területeket, melyekre a hat hónap alatt koncentrálni szeretne, ahol eredményeket szeretne elérni. Az alábbiakban megpróbáltuk összeszedni, hogy a cseh elnökség milyen – az EU-s zsargont használva – prioritásokra összpontosít:
1. Az ukrajnai menekültválság kezelése és Ukrajna háború utáni újjáépítése
Az elnökség támogatja az EU azon erőfeszítéseit, hogy megvédje Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Az elnökség azon munkálkodik, hogy konszenzus jöjjön létre Ukrajna tagjelölt státusza megadásával kapcsolatban.
Az elnökség hangsúlyozza, hogy orosz agresszió a legsúlyosabb menekültválságot indította el a második világháborút követően, és az EU-nak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy kezelni tudja kezelni ezt a példátlan helyzetet, különös tekintettel a nőkre és gyermekekre. Az elnökség a szolidaritás, a hatékonyság és a rugalmasság elveire épít a menekültügy területén, és megkülönböztetett figyelmet fordít az uniós szintű együttműködésre, melyen keresztül sikerrel valósulhat meg a menekülteknek az európai társadalomba történő hosszú távú integrációja.
Az elnökség kiemelt feladatként határozza meg Ukrajna háború utáni újjáépítését, melynek középpontjában az infrastruktúra helyreállítása, az alapszolgáltatások biztosítása, az ellenállóképesség erősítése, a gazdasági fellendülés és a stabilitás áll.
2. Az energiabiztonság garantálása
Az elnökség álláspontja, hogy az EU nem függhet azoktól az országoktól, amelyek közvetlenül veszélyeztetik az Unió biztonságát. Ezért az EU-nak meg kell szüntetnie az orosz gáztól, olajtól és széntől való függőségét. Ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektetnek az Unió energiabiztonságára, melyek megoldását jelenleg sürgetőbbnek tartja, mint az energiaátállás ügyét. Ennek érdekében készen áll a tagállamok gáztartalékait érintő szabályozások végrehajtására, így a tárolóknak – a téli időszakra történő – feltöltésére, valamint az önkéntes közös vásárlások kezelésére.
Az energetikai infrastruktúra fejlesztésére kulcsfontosságú területként tekint az elnökség, mivel ez erősíti az EU egészének energetikai ellenállóképességét, valamint foglalkozni kíván az atomenergia szerepével is, figyelemmel az energiabiztonság és a klímaipolitikai szempontokra. A közlekedés területén az elnökség a kibocsátás csökkentésére, a környezetbarát közlekedési módok és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának a kiépítésére koncentrálnak.
Az elnökség fontos feladatának tekinti, hogy csökkentse a magas energiaárak negatív társadalmi és gazdasági hatásait, ezért a karbonsemlegességbe történő átmenetet össze kell kapcsolni olyan hatékony társadalmi intézkedésekkel, mint például a háztartások energia-megtakarításainak a támogatására.
3. Európa védelmi képességének és a kibertér biztonságának megerősítése
Európa védelmi képességeit és a kibertér biztonságát a NATO-val történő partnerségben kívánják megerősíteni, továbbá megkülönböztetett figyelmet fordítanak a technológiai függőség csökkentésére.
Az elnökség ugyanakkor foglalkozni kíván a kiberfenyegetésekkel, az űrkutatást is lefedő új technológiák geopolitikai összefüggéseivel, valamint a dezinformáció elleni küzdelemmel. Mindezzel összhangban kiemelten kezelik az uniós intézmények, szervek és ügynökségek kiberbiztonságának, valamint az EU űralapú biztonsági kommunikációs rendszerének az ügyét.
4. Az európai gazdaság stratégiai rugalmasságának erősítése
Az elnökség abból indul ki, hogy a COVID-19 világjárvány és az Ukrajnával szembeni orosz agresszió inflációs sokkhoz vezetett, fokozta a piaci bizonytalanságot és sérülékennyé tette a globális ellátási láncokat. Az EU-nak ezért drasztikusan csökkentenie kell az ellenséges vagy a bizonytalan alapokon nyugvó rezsimektől való függőségét, ám a teljes önellátásra való törekvés nem tűnik egy azonnali életképes lehetőségnek. Az európai cégek részére biztosítani kell a stratégiai nyersanyagokat és alkatrészeket, amiben központi szerepet játszik az információs-technológiák ellátási láncainak a biztonsága. Ezért kereskedelmi megállapodásokat kell kötni a demokratikus államokkal és erősíteni kell a transzatlanti együttműködést.
Az elnökség kiemelten kezeli a zöld és digitális átállást, melynek célja a legfejlettebb régiókhoz történő felzárkózás előmozdítására. Ugyanakkor támogatni kell az európaiaknak a változó körülményekhez igazodó alkalmazkodási képességének fejlesztését. Kiemelt figyelmet fordítanak az uniós beruházási politikára és a kohéziós alapok megfelelő felhasználására.
5. A demokratikus intézmények eredményes működése
Az elnökség abból indul ki, hogy az európai jólét és stabilitás egyik biztosítéka egy jól működő demokratikus intézményrendszer. Ebben az összefüggésben fontos alkotóelem a politikai pártok átlátható finanszírozása, a tömegtájékoztatás függetlensége és az állampolgárokkal folytatott nyílt párbeszéd.
A cseh dokumentum foglalkozik a Konferencia Európa jövőjéről programsorozat utóéletével is és munkája során igyekszik a társadalmi szereplők javaslatait hasznosítani. Fontosnak tartja a fiatalok szerepvállalásának erősítését, az Ifjúság Európai Éve 2022 céljainak megvalósítását. Csak egyetérteni lehet azzal a cseh törekvéssel, mely a civil társadalom és a független média támogatását fontos feladatának tartja.
A cseh elnökség programja angolul itt olvasható.
