Az Európai Unió lakosságának 80%-a városban él. Talán nem véletlen, hogy a nemrégen meghirdetett Európai zöld megállapodás (European Green Deal) célkitűzései között kiemelt szerepet tölt be a jövő városával való foglalkozás, hiszen a kimondott cél, hogy 2050-re Európa, így az európai városok is karbon semlegesek legyenek. Jelenleg öt uniós tagállam tűzte ki jogilag a klímasemlegesség célját: Svédország 2045-ig, Magyarország, Franciaország, Dánia és Németország pedig 2050-ig kívánja elérni a nulla nettó kibocsátást.
Ezek persze mind szép szavak. A kérdés ugyanakkor az, hogy mit is jelent mindez a mindennapokban, hogyan lehet ezeket a célokat elérni. Nos, most egy új program keretében mi, állampolgárok is bemutathatjuk, milyen körülmények között szeretnénk élni, hogyan képzeljük el a jövőnket. A hét elején az Európai Bizottság által elindított un. Új Európai Bauhaus program (NEB) első fázisa ahogyan Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke fogalmazott „[…] arról szól, hogyan szeretnénk együtt élni a járvány után úgy, hogy közben tiszteletben tartjuk a bolygót és megvédjük a környezetünket.”
A NEB keretében a kezdeményezők azt remélik, hogy a tudomány, a technológia, a művészetek és a kultúra együttműködésével olyan innovatív új ötletek bukkannak fel és később majd valósulnak meg, melyek elősegítik a zöld megállapodás céljait. Most tehát itt a lehetőség, hogy bemutassuk már működő zseniális ötletünket, egy létező gyakorlatot. Nem csupán az épített környezetről van szó: fel lehet hívni a figyelmet egy csoportra, egy kezdeményezésre, egy magatartásformára, egy helyre, bármire, ami meggyőződésünk szerint jobbá, szebbé és persze fenntarthatóbbá teszi környezetünket.
A tervek szerint az idei év első felében összegyűjtik ezeket a már létező jó gyakorlatokat, majd jön a program két következő fázisa: a megvalósítás és a minél szélesebb körben történő megismertetés.
Az Új Európai Bauhaus-programról bővebb információ:
https://europa.eu/new-european-bauhaus/index_hu
