Chemnitz és Nova Gorica. Egy város Szászországban, egy másik a szlovén-olasz határon. Mi köti össze őket 2025-ben? A válasz a kultúra: idén mindkét város az Európa Kulturális Fővárosa cím tulajdonosa.
Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben, azaz a kezdeményezés idén ünnepli 40. évfordulóját. A cél, hogy a kultúra segítségével egy-egy város, illetve tágabb értelemben az adott régió bekerüljön az európai (kulturális) körforgásba, hozzájáruljon a város és környezete hosszabb távú fejlődéséhez. Magyarországról eddig 2010-ben Pécs, 2023-ban pedig Veszprém a Balaton-régióval viselhette a címet.
De mire számíthatunk?
Chemnitz, Németország
Chemnitz Szászország harmadik legnagyobb városa, gazdag ipari múlttal rendelkezik. 1953-ban felvette Marx Károly nevét (Karl-Marx-Stadt), majd 1990-ben a német újraegyesítés után nevezték vissza.
A város a „C the Unseen” (Lásd a láthatatlant) mottóval készül a kulturális évre. A szervezők célja, hogy a programsorozaton keresztül felhívják a figyelmet a kelet-német területekre, bemutassák 1990 utáni fejlődésüket.
Néhány érdekesség az éves programból: a Kultúra és Demokrácia Európai Műhelye címmel közösségi programokra kerül majd sor, melyeknek célja, hogy a résztvevők beszéljenek az EU demokratikus értékeiről, a #3000Garages projekt a helyi garázsudvarokat és tulajdonosaik egyéni történeteit mutatja be, de Purple Path néven lesz egy 38 új szoborból és installációból álló útvonal is, melyek a 38 környező partnertelepülésen élő emberek, illetve a helyi kézművesség és ipar történetét mesélik el. De a szépművészet kedvelői sem fognak csalódni: Edvard Munchról és az 1920-as és 1930-as évek európai realista mozgalmairól is lesz kiállítás.
A teljes program itt olvasható.
Nova Goriza, Szlovénia
Hivatalosan a szlovéniai Nova Goriza nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet, de senki nem csodálkozhat azon, hogy a „GO! Borderless” mottó alatt a határokon átnyúló vagyis inkább a határtalan együttműködést szeretnék ünnepelni testvérvárosukkal, az olaszországi Goriziával közösen.
A II. világháború alatt alatt Gorizia Németország része lett, 1945. május 1-én a szövetségesek szabadították fel. A várost az un. Morgan-vonallal A és B zónára osztották: az A zóna amerikai, a B zóna pedig jugoszláv felügyelet alá került. A város kettéosztottságát az 1947-ben aláírt párizsi békeszerződések véglegesítették. Szlovénia EU-s, illetve a schengeni zónához történt csatlakozása óta a határ jelentése teljesen átalakult, elmosódott. A szlovének éppen ezt a lehetőséget szeretnék kihasználni és az első határtalan kulturális együttműködést bemutatni.
Néhány a tervezett programokból:
Az évszázad értelmezésének európai platformja (EPIC)
Ez egy olyan közösségi tér lesz, amely elősegíti a történelmileg ellentétes narratívák közötti párbeszédet, és arra ösztönzi a látogatókat, hogy fedezzék fel a történelmi emlékezet tágabb értelemben vett következményeit. Az EPIC-et a 2025-ös Európa-napon avatják fel.
A béke sétánya
Az I. világháborúra való emlékezés ösvénye, amely több mint 300 emlékművet köt majd össze az Alpoktól az Adriáig tartó több mint 500 kilométeres egyedülálló útvonalon, hogy a béke, az együttműködés és a népek közötti barátság üzenetét terjessze.
Az európai és mediterrán fiatal művészek biennáléja (BJCEM)
Száz 35 év alatti művész alkotásait bemutató találkozó.
Mušič-kiállítások
A Velencében és Párizsban is dolgozó, szlovéniai születésű és Dachau-túlélő festőművész, Mušič műveit bemutató kiállítások. Mušič a 20. század katasztrófáival szembeni művészi ellenállás szimbóluma Szlovéniában.
A teljes program itt olvasható.
