Az európai polgárok 74 százaléka úgy gondolja, hogy hazájának előnyére vált az EU-tagság. A megkérdezettek 66 százaléka azt szeretné, ha az unió nagyobb szerepet játszana a polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében – derül ki az Eurobarometer legújabb közvéleménykutatásából.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke kiemelte: „Az európaiak kétharmada szeretné, hogy az EU nagyobb szerepet kapjon a megvédésükben. Ez világos, cselekvésre való felhívás, amire válaszolni fogunk. Európának erősebbnek kell lennie, hogy a polgáraink biztonságban érezhessék magukat.”
Az összes megkérdezett 66 százaléka, a magyar válaszadók 63 százaléka szerint az Európai Unió szerepének fontosabbá kell válnia az uniós polgárok biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében. Ez a nézet különösen a fiatal válaszadók körében elterjedt. Az EU erősebb szerepét leginkább Svédországban (87 százalék), legkevésbé pedig Romániában (47 százalék) és Lengyelországban (44 százalék) támogatják.
Az Eurobarometer felmérése szerint az EU állampolgárainak és a magyar válaszadóknak egyaránt majdnem a háromnegyede (74 százalék) úgy gondolja, hogy hazájának előnyére vált az uniós tagság. Ez a valaha mért legmagasabb összeurópai arány az első, ezt a kérdést is tartalmazó 1983-as Eurobarométer óta. A válaszadók több mint egyharmada (35 százalék) szerint az uniós tagság azért is előnyös, mert az EU hozzájárul a béke fenntartásához és a biztonság megerősítéséhez. Magyarországon ezt a megkérdezettek bő egynegyede (26 százalék) gondolja így. Hazánkban az uniós tagság legnagyobb előnyének (42 százalék) a magyar embereknek nyújtott új munkalehetőségeket tartják.
A folyamatosan változó geopolitikai környezetben a védelem és biztonság (36 százalék), illetve a versenyképesség, gazdaság és ipar (32 százalék) azok a prioritások, amelyekre a megkérdezettek szerint az EU-nak leginkább hangsúlyt kellene helyeznie ahhoz, hogy megerősítse helyét a világban. Ezeket követi az energiafüggetlenség (25 százalék), az élelmiszerbiztonság és mezőgazdaság (27 százalék), illetve az oktatás és kutatás (23 százalék).
A magyar válaszadók szerint a fontossági sorrend fordított: a versenyképesség, gazdaság és ipar területét a megkérdezettek az uniós átlagnál magasabb aránya, 37 százaléka nevezte meg, míg a védelem és biztonság területét 31 százalék. A felmérés eredményei szerint e tekintetben Magyarországon fontos témák még az energiafüggetlenség (29 százalék), az élelmiszerbiztonság és mezőgazdaság (27 százalék), illetve a demográfia, a migráció és a népesség elöregedése (21 százalék).
