2024 sűrű európai év lesz hazánk szempontjából: húsz éve csatlakoztunk a közösséghez, júniusban szavazunk az európai parlamenti választásokon és július 1-től Magyarország tölti be a Tanács soros elnöki tisztét.
Az Európai Parlament rendszeresen készít felméréseket, a legutóbbi adatait 2023 decemberében hozta nyilvánosságra. Érdemes talán megnézni, hogy mit is gondolunk az EU-ról, az Európai Parlamentről a választások előtt.
Tízből több mint hét polgár szerint országa számára előnyös az EU tagság. A válaszadók a főbb okok közé sorolták az EU hozzájárulását a béke fenntartásához és a biztonság megerősítéséhez (34%), és az uniós országok közötti jobb együttműködést (34%) is. Hasonlóképp, az EU-ról alkotott kép 2023 márciusa óta stabil: az uniós polgárok 45 százalékának pozitív, 38 százalékának semleges, 16 százalékának pedig negatív képe van az Unióról.
A magyar válaszadók 73 százaléka szerint előnyös az ország uniós tagsága, 40 százalék nevezte meg az új munkahelyek teremtését legnagyobb előnyként, 34 százalék szerint a gazdasági növekedés, és 29 százalék szerint az életszínvonal emelkedése a főbb okok. Az EU-ról a magyarok 41 százalékának pozitív (2023 márciusához képest 2 százalékpontos csökkenés), 47 százalékának semleges (3 százalékpontos növekedés), 12 százalékának pedig negatív (1 százalékpontos csökkenés) a képe.
Az uniós polgárok 70 százaléka szerint az EU tevékenysége hatással van mindennapi életükre. Az uniós polgárok több mint egyharmada a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (36%), valamint az egészségügyet (34%) tartja az Európai Parlament számára kiemelten kezelendő témának. Az éghajlatváltozás elleni fellépés, valamint a gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése (mindkettő 29%) szorosan követi ezeket a témákat, míg a jelenleg kilencedik helyen álló migráció és menekültügy (18%) 7 százalékpontos növekedést mutat 2023 tavasza óta.
A magyarok 76 százaléka gondolja, hogy az EU tevékenysége közvetlen hatással van az életére. Az egészségügy (41%), az új munkahelyek teremtése valamint a demokrácia és a jogállamiság védelme (31-31%) és a társadalmi kirekesztés és szegénység elleni küzdelem (30%) azok a területek a magyarok szerint, amelyeket az Európai Parlamentnek kiemelten kellene kezelnie. A migráció és a menekültügy kezelése a magyarok 17 százaléka szerint kezelendő kiemelten.
Ahogyan a szakpolitikai prioritások is tükrözik, a társadalmi-gazdasági nehézségek még mindig sok európait érintenek, habár a mutatók az elmúlt hat hónap során némileg javultak. A válaszadók 73 százaléka (6 százalékponttal alacsonyabb, mint 2023 tavaszán) úgy véli, hogy életszínvonala a következő egy évben csökkenni fog. Az európaiak több mint egyharmadának (37%) alkalmanként vagy a legtöbb esetben nehézséget okoz a számlák kifizetése.
A magyarok esetében 80 százalék gondolja úgy, hogy életszínvonala a következő évben csökkenni fog (ugyanakkor ez az arány 7 százalékponttal kisebb, mint márciusban), a válaszadók 25 százalékának okoz gondot a számlák kifizetése (szemben az európai 37 százalékos átlaggal).
A 2024-es európai választások közeledtével az európaiak többsége (53%) azt szeretné, ha a Parlament fontosabb szerepet játszana; ez a többségi vélemény 21 tagállamban. Az európaiak többsége (57%) érdeklődik a közelgő európai parlamenti választások iránt, ami 2023 tavaszával közel megegyező adat (egy százalékpontos növekedés), de 6 százalékponttal magasabb, mint a legutóbbi európai választásokat megelőző hasonló időpontban, 2018 őszén. 68 százalék tartja valószínűnek, hogy szavazna, ha az európai választások egy héten belül lennének, ami 9 százalékponttal magasabb, mint 2018 őszén.
A magyarok 51 százaléka látná szívesen, ha a Parlament szerepe növekedne; 63 százalékuk (tehát az uniós átlagot jóval meghaladó hányaduk) érdeklődik a közelgő uniós választások iránt, és ez az arány a 2018. szeptemberi méréssel összevetve jelentősen, mintegy 8 százalékponttal magasabb.
Amennyiben egy hét múlva lennének az európai választások, úgy a magyarok 67 százaléka szavazna valószínűleg; ez az adat nem változott a 2023. márciusihoz képest. A magyarok 43 százaléka tudja (év, hónap), mikor lesznek az európai választások, míg az uniós átlag ebben a tekintetben 28 százalék.
A teljes anyag itt olvasható.
