Civil eszmecsere Európáról egy elnöki beszéd apropóján
Az Európai Bizottság elnöke minden évben megtartja az Európai Unió helyzetét értékelő beszédét, amelyben felvázolja azokat a kihívásokat, melyek kezelésére a Bizottság kiemelt kezdeményezéseket kíván végrehajtani a következő esztendőben. Ursula von der Leyennek az Európai Parlamentben szeptember 14-én elmondott beszédével foglalkozott az Európa Ház szeptember 20-án tartott rendezvénye, melynek előadója Dr. Vastagh Pál, az Európai Konvent tagja, korábbi igazságügyi miniszter volt. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az elmúlt 15 évben súlyos kríziseken ment keresztül az EU; a 2008-as pénzügyi és a 2015-ös menekültválság, a Brexit okozta sokk, a Covid-19 világjárvány, valamint az orosz agresszió Ukrajna ellen mind részei annak a folyamatnak, amelyben az EU-nak újjá kell építenie magát. Az Uniót érintő kihívások tekintetében Ursula von der Leyen elnökasszony irányokat jelölt meg beszédében, melyeket előadónk szélesebb idősíkban vizsgált. Véleménye szerint az EU megerősítését szolgáló intézkedések meghozatalakor kiemelten kell kezelni az alábbi szempontokat:
- nagyobb teret kell adni az európai közvélemény által képviselt többségi véleménynek. Mindezt az Eurobarométer által végzett felmérés is alátámasztja. Eszerint az állampolgárok erősíteni kívánják az EU szerepét a válságkezelésben és olyan területeken, mint a környezetvédelem, a bevándorlás, az infláció, a megélhetési költségek vagy a terrorizmus elleni harc és támogatják az Unió fokozott nemzetközi szerepvállalását. Az állampolgárok többsége azt is szeretné elérni, hogy véleményüket nagyobb mértékben vegyék figyelembe az uniós intézmények. Ezeknek az igényeknek akkor lehet a legjobban megfelelni, ha az EU-t támogató kormányokat választanak meg az állampolgárok;
- alapvető fontosságú annak megoldása, hogy az energiafüggőség megszüntetésére irányuló törekvéseket végre sikerre lehessen vinni. Ennek aktualitását az Oroszország által indított háború adja, jóllehet az elmúlt 15 évben lett volna lehetőség az energiafüggőség felszámolására. Az EU még 2007-ben alakította ki saját energiastratégiáját, és ennek keretében megbeszélések folytak arról, hogy az Unió cseppfolyósított gázt hozasson Észak-Amerikából. Ez a lépés azonban az Ukrajna elleni háború kirobbanásáig elmaradt. Az EU az utóbbi fél évben gyorsította fel az alternatív útvonalak kialakítását;
- egyszerűbb szabályokat kell hozni a gazdasági kormányzással kapcsolatos uniós előírások terén, így jobb összhangot lehet kialakítani a stabilitás és az egyensúly között, ami a jelenlegi krízishelyzetben kiemelt jelentőséggel bír;
szükséges az EU külpolitikájának újragondolása; az új uniós külpolitika középpontjában a demokrácia álljon, és a demokratikus országok összefogására épüljön; - az EU-nak meg kell védenie a jogállamiságot. A jogállamiság nem egy elvont fogalom; az ügy jelentőségét mindenki saját bőrén tapasztalhatja. Fel kell lépni a korrupció ellen, és ennek céljából szankciókat kell bevezetni. Ahol nincs jogállamiság, ott nincs tisztességes verseny a gazdaságban. Ha nincs jogállamiság, akkor jogbiztonság sem létezik, és ennek helyét az önkény veszi át, ezért védelmezni kell az igazságszolgáltatást. A jogállamiság követelményeit számon kell kérni; ennek hiánya nagy károkat okoz az Uniónak;
- az uniós döntéshozatal reformra szorul; az egyhangúság elve helyett a többségi szavazás elvét kell alkalmazni, mert a klímaváltozás elleni harc vagy az energiakrízis feloldása csak akkor lesz eredményes, ha az uniós döntési folyamatot nem akadályozzák. Az EU működését hatékonyabbá teheti egy új Európai Konvent, melynek összehívására a Bizottság elnöke is javaslatot tett a beszédében. A Konvent összehívásának a feltételei azonban napjainkban rosszabbak, mint húsz évvel ezelőtt. Egy új Konvent sikerének egyik feltétele, ha működését EU-párti kormányok támogatják. Azonban a nemrég lezajlott svédországi, valamint az olaszországi választások nem feltétlenül az Európa-barát kormányok hatalomra jutását jelentik;
- az állampolgárokat jobban be kell vonni az EU politikai folyamatainak az alakításába. Ezzel kapcsolatban számos kezdeményezés és civil javaslat született az EU jövőjéről szóló konferencia égisze alatt. Mindezek ellenére nem sikerült mozgósítani az európai társadalmat, ezért szükség lenne arra, hogy a civil szervezetek erőteljesebben lépjenke fel. Az Európai Parlament szerepe erősödött az elmúlt években, például a jogállamiság kérdésében bizalmatlansági indítványt nyújthat be az Európai Bizottság ellen;
- az EU-nak többet kell foglalkoznia állampolgárainak anyagi és mentális helyzetével, ezért a Szociális Európa létrehozásért tett vállalásokat mielőbb teljesíteni kell;
- az Uniónak nagyobb figyelmet kell szentelnie a kisebbségek védelmére. Ezen a téren az EU visszafogott politikát alakított ki, amit mutat a katalán-spanyol viszony, illetve a határon túli magyar kisebbségek helyzetével kapcsolatos kezdeményezés sorsa.
A bevezetőt az alábbi témákat érintő kérdések, hozzászólások, felvetések követték:
- Miként lehetne erősíteni a 2024-es európai parlamenti választások európai jellegét? Van-e esély egy közös európai lista állítására, illetve, jelöltállításra másik tagállamban?
- Az EU vezetésének az állampolgárokat kell szolgálnia, és olyan döntéseket kell hoznia, például szankciók tekintetében, melyekkel nem ártanak a lakosságnak. Ezzel összefüggésben elhangzott, hogy az EU-nak garantálnia kell állampolgárainak a biztonságát, és ehhez önálló védelmi politikára is szükség van. Egy közös védelmi politika azonban úgy nem működik, hogy az EU-tagok a NATO-hoz is csatlakozhatnak.
- Az energiafüggőség kapcsán az EU-ban megvannak az adottságok a nap- és szélenergia megfelelő mértékű előállítására és tárolására. Ezt munkát azonban korábban kellett volna elkezdeni. A megújuló energiák termelésének, szállításának és felhalmozásának ugyanakkor komoly követelményei vannak; léteznek is erre a konkrét technikai megoldások, melyeket még nem alkalmaznak széleskörűen az Unióban.
