Március 9-én hozta nyilvánosságra az Európai Parlament és az Európai Bizottság annak az Európa jövőjéről szóló Eurobarometer felmérésnek az eredményét, melyet a két intézmény közösen rendelt meg. 2020. október 22-e és november 20-a között összesen mintegy 27.000 személyes vagy online interjút készítettek az EU 27 tagállamában.

Értelemszerűen az adatok felvételére még a Konferencia Európa jövőjéről szóló közös állásfoglalás elfogadása és nyilvánosságra hozatala előtt került sor.

Nézzük akkor, hogy mit lehet kiolvasni az adatokból.

A válaszadók 92%-a elvárja, hogy „az Európa jövőjével kapcsolatos döntéseknél jobban vegyék figyelembe az állampolgárok véleményét”. Az európaiak háromnegyede úgy véli, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia pozitív hatással lesz az EU-n belüli demokráciára: az összes tagállamban a határozott többség, összesen 76% (ebből 25% „teljes mértékben”, 51% pedig „inkább”) egyetért azzal, hogy a konferencia jelentős előrelépés lesz az EU-n belüli demokrácia szempontjából.

A válaszadók úgy vélik, hogy aktívan be kell vonni a legkülönbözőbb helyzetű embereket (51%): fontos szerepet kellene játszaniuk a fiataloknak (47%), a nemzeti kormányoknak (42%), valamint a tudományos dolgozóknak, szakértőknek, értelmiségieknek és tudósoknak (40%).

Az európaiak valamivel több mint fele (51 %) szeretne maga is részt venni: a leglelkesebbek az ír válaszadók (81%) voltak, őket követik a belgák (64%), a luxemburgiak (63%) és a szlovénok (63%). Mi magyarok nem vagyunk olyan lelkesek 44% válaszolta azt, hogy részt venne.

Bár a válaszadók 55%-a az európai választásokon való szavazást tekinti a leghatékonyabb módszernek arra, hogy a döntéshozók uniós szinten is meghallják a hangjukat, sokan nagyon határozottan támogatják, hogy az uniós polgárok az Európa jövőjével kapcsolatos döntésekbe is nagyobb beleszólást kapjanak. A válaszadók 92%-a (közülük 55% „teljes mértékben”, 37% pedig „inkább”) egyetért azzal, hogy az uniós állampolgárok véleményét jobban figyelembe kellene venni. A kijelentéssel csupán 6% nem ért egyet.

Tíz európai közül 6 egyetért azzal, hogy a koronavírus-válság arra sarkalta, hogy elgondolkozzék az Európai Unió jövőjén (19% „teljes mértékben egyetért” és 41% „inkább egyetért”), míg 39% nem ért egyet ezzel (23% „inkább nem ért egyet” és 16% „egyáltalán nem ért egyet”).

A válaszadókat arra is megkérték, hogy válasszák ki az Európa jövője szempontjától legkívánatosabb fejleményeket: a legtöbben az összehasonlítható életszínvonalat (35%) és a tagállamok közötti erősebb szolidaritást (30%) választották ki. Az európaiaknak kiemelten fontos még a közös egészségügyi politika (25%) és az összehasonlítható oktatási normák (22%) továbbfejlesztése is.

Az európaiak úgy vélik, hogy az EU fő értékei a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása (32%), valamint az, hogy az Unió jelentős ipari és kereskedelmi hatalom (30%). A demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása 14 országban a legfontosabb (vagy egy másikkal közösen a legfontosabb) érték. Ez a szempont különösen fontos Svédországban, ahol 58% kulcsfontosságú értéknek tartja. A magyar válaszadók közül is legtöbben (29%) ezt említették. Az Unió gazdasági, ipari és kereskedelmi hatalma 9 országban a legfontosabb (vagy egy másikkal közösen a legfontosabb) eszköz, leginkább Finnországban (45%) és Észtországban (44%).

Az EU jövőjét érintő fő globális kihívás egyértelműen az éghajlatváltozás: az európaiak 45% gondolja így. Az európaiak nagyjából azonos hányada által említett második és harmadik legfontosabb probléma a terrorizmus (38%) és az egészségügyi kockázatok (37%). A negyedik leggyakrabban említett kihívás a kényszerű migráció és lakóhelyelhagyás, amelyet az európaiak valamivel több mint negyede (27%) említett. Érdekesség, hogy a terrorizmust, mint fő kihívást összesen öt tagállamban jelezték első helyen: Franciaországban (59%), Csehországban (51%), Magyarországon (42%), Szlovákiában (41%) és Horvátországban (34%). A lengyelek szerint viszont sokkal nagyobb fontosabbak az egészségügyi kérdések (50%).

By EH